2016. május 9., hétfő

(Rév)Komárom városában...

Nincsenek megjegyzések:
... - id. Szinnyei József szülőhelyén - az 1830-as évek táján boldog emberek laktak. 

Így kezdi Pintér Jenő Szinnyei József emlékezete című emlékbeszédét Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek 1882-1947 19. kötet 14. számában, mely az Arcanum Digitális Tudástárban érhető el.

Az emlékbeszéd bevezető sorai szemléletes képet adnak a városról és annak pezsgő életéről, ahol Szinnyei József született. 

Komárom városa

A több szempontból is érdekes és érzékletes leírás jelentősége számunkra, hogy a város pezsgő kereskedelmi életét bemutató leírás - talán mint a város egyik büszkeségét - megemlíti: 

"Itt alakult az első hajóbiztosító társaság."

Komáromban, mint a hazai gabona kereskedelem csomópontjában, mivel a vasúti hálózat még kezdetleges volt, az árut nagyrészt vízi úton szállították. A városi gabonakereskedők szükségét érezték 'bátorságosító' társaság létrehozásának.

RÉV-KOMÁROMI CSÁSZÁRI KIRÁLYI HAJÓZÁST BÁTORSÁGOSÍTÓ TÁRSASÁG

1807-ben jött létre a Császári királyi privilegiált Rév-Komáromi assecurans társaság. Alapítója Csepy Zsigmond, aki 1807 január 26-án terjesztette az alakuló ülés elé a társaság alapszabály tervét – melyet a komáromi kereskedők elfogadtak. I. Ferenc király csak a következő év végén írta alá a szabadalomlevelet, így a társaság hivatalosan 1808 decemberétől működik. 
A társaság alapító levelében a következők olvashatók:
„Révkomárom a miveltség felső poltzára mindenfelé kiterjedt kereskedés alapitása divatba hozása nélkül nem léphet ; virágozásra pedig csak akkor emelkedhetik a komáromi kereskedés, ha annak folytatása bátorságba van helyezve”

Akkoriban bátorságosításnak nevezték a biztosítást, felismerve, hogy a biztosítás fedezete felbátorítja az embereket a vállalkozásra.
A társaság célja a hajózás és vízi kereskedelem elősegítése volt, a rakomány és a hajók biztosítása által. Az Assecurans társaság nem csak az első hajóbiztosító társaság volt, de ez tekinthető az első intézményszerű biztosító társaságnak is hazánkban.
A társaság részvényesei között találjuk Széchenyi Istvánt és a Nemzeti Casinót is. Egyoldalú üzletköre,  és az 1830-as évektől hazánkban is megjelenő külföldi társaságok miatt nem tudott nagy eredményeket elérni. Miután a gabonakereskedelem központja áttevődött Győrbe és létrejött a konkurens Győri kölcsönös hajóbiztosító társaság is, a Révkomáromi fejlődése visszaesett. Bár 1845-ben kísérletet tettek az üzletkör bővítésére – tűzbiztosítással is foglalkozni kezdtek – mindhiába. 

Végül az 1848-as komáromi tűzvész adta meg a kegyelemdöfést, a társaság először csak szüneteltette működését, majd 1854-ben megszűnt. Az intézet akkori igazgatója Molnár János  a Triesti Generali komáromi főügynökségét átvéve azokat a biztosítottakat is átvette, akiknek szándékában állt a Generalival szerződni.