2015. február 9., hétfő

Jégkárbiztosítás

Nincsenek megjegyzések:

Miután a tűzkárok mellett a vagyontárgyakban a legnagyobb kárt az időjárás – főként a jégesők és viharok okozhatták, a tűzbiztosítással körülbelül egy időben jelennek meg a jégkárbiztosító társaságok is. A jégbiztosítás nehezen elválasztható a tűzbiztosítástól, hiszen a természeti csapásokat, viharokat kísérő villámcsapások is jelentős tüzeket eredményeztek.

JÉGVERÉS ELLEN KÖLCSÖNÖSEN BIZTOSÍTÓ MAGYAR EGYESÜLET PESTEN

Gróf Széchenyi István buzdítása és Fáy András közreműködése által 1843-ban jött létre a  társaság, melynek elnöke Gróf Batthyányi Lajos, alelnöke Zsedényi Eduárd volt. Az igazgatóság tagjai között találjuk többek között Bezerédj Istvánt, Kossuth Lajost és Gróf Ráday Gedeont is. Az egyesület valójában két szövetkezetből állt, melyek egyike a kalászosneműeket, míg másika a szőlőt biztosította. Ez máris mutatja azt is, hogy ez a biztosítási forma kimondottan a mezőgazdasági termények biztosítására jött létre, szemben a tűzbiztosítással, mely elsősorban épületek biztosítására szolgált. Végül 1858-ban, mint a társaság anyavállalata olvad be az Első Magyar Biztosító Társaságba.

ERDÉLYI KÖLCSÖNÖS JÉGKÁRMENTŐ TÁRSASÁG

Röviddel a Pesti Jégverés elleni biztosító alakulása után máris konkurens vállalkozás jelent meg a piacon, az Erdélyi személyében 1844-ben több lelkes hazafi, Kulisseky János vezetése alatt. Részvényes tűzbiztosító társaság létrehozása volt  a célja, a már működő de kis tagsággal rendelkező kölcsönös pénztárak összevonásával. Tervbe vette nem csak Erdély egész területére, hanem a Magyarország és a szomszédos tartományok egészére vonatkozó működést. Haladó gondolkodás jellemezte, felismerte, hogy a kölcsönös elvű és szűk területen való működés a társaság gyors hanyatlásához vezethet. Alapszabályát német minta alapján, hazai viszonyokhoz igazítva alkotta meg.
A tervet sokan ellenezték, végül részvényes tűzbiztosító helyett kölcsönös jég biztosítót hozott létre. A díjakat utánfizetéses rendszerben szedték be, nagyobb veszteségek esetén a díj többszörösét voltak kénytelenek megfizetni a tagok.
A társaság az eredeti terveknek megfelelően 1851-ben kiterjeszti működését egész Magyarországra, de nem tud pozitív üzleti eredményt elérni.
1857-ben kísérletet tesz nehéz helyzetének javítására és az életbiztosításba is belevág.
Amíg az 1860-as évek az új társaságok tömeges alakulásáról szólnak, az Erdélyi a véghez közelít - a csőd elkerülése érdekében 1866-ban üzletét eladja az EMABIT-nak és felszámolja magát.

A biztosító társaságok tömeges megjelenésével eltűnnek a kizárólag jégkárra specializálódott társaságok. A legtöbb biztosító ilyen jellegű biztosítást is kínál, sőt, ezek a társaságok idővel érdekszövetséget is alkotnak.