2010. március 1., hétfő

biztosító intézetek könyvtárai

Nincsenek megjegyzések:
Hogyan is indult a hazai biztosításügy illetve a biztosítási könyvtárak története? Bár a hazánkban működő biztosítási magánvállalatok hosszabb múltra tekintenek vissza, az első jelentős lépés a biztosítók közös szervezetbe tömörülésével kapcsolatban az 1923. évi VIII. tc volt. A törvénycikk a hazánkban működő biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről rendelkezett. Az állami felügyeletre létrehozott Biztosító magánvállalatok m. kir. felügyelő hatósága (röviden Felügyelő Hatóság) tevékenységét részletesen a 48.718/1923 PM sz. rendelet írja le. Ezzel a rendelettel - konkrétan 13. paragrafusával - indul a biztosítási könyvtárak története:
A Felügyelő hatóság kötelessége a külföldi államok hasonló intézményeit figyelemmel  kísérni éspedig nemcsak abból a szempontból, hogy a viszonyosság miként való alkalamazását megállapíthassa, hanem azért is, hogy a biztosítási intézménynek a fejlődéséről tudomást szerezzen és ezzel hatósági teendőiben lépést tarthasson. Oly célból, hogy e hivatásának kellőképp megfelelhessen, a szükséges bel- és külföldi szaklapok és szakmunkák beszerzéséről gondoskodik.
Hogy a hatóság feladatának megfelelhessen, szükségessé válik egy biztosítási szakkönyvtár létesítése. Ezt a szakma képviselői hamar felismerték.

1929-ben a Tőke már arról cikkez, hogy a Felügyelő hatóság több száz kötetes, elsőrendű könyvtárát nyilvánossá kívánja tenni. A nyilvánosságnak egyetlen akadálya, hogy a kiadványok a hatóság vezetőjének szobájában vannak elhelyezve, így külön könyvtárszobáról is gondoskodni kell. Felmerül a könyvtárral együtt biztosítási múzeum kialakításának az igénye is. A megfelelő hely kialakításában és a könyvtár/múzeum fenntartása a tervek szerint a BIOSZra (Biztosító Intézetek Országos Szövetsége) és a BTTre (Biztosítástudományi Társulat) hárulna. A nyilvános könyvtár a biztosítási lexikon közlése szerint 1930-ban alapult, s kb 10 éven belül állománya már 2000 körül volt.
Mint arról a BIOSZ 1931. évi jelentése beszámol, a munkában részt is vettek, a hatóság könyvtárának jegyzékét ők nyomtatták ki. A BTT pedig az 1930-as években már biztosan rendelkezett könyvtárral. A Társulat alapszabályában, céljaik között is rögzítik a  könyvtár létesítését. A Társulat könyvtáráról részletesebben egy következő bejegyzésben számolok be.



Források:
  • A biztosítási magánintézmények állami felügyeletére vonatkozó jogszabályok gyűjteménye
  • A BIOSZ jelentése 1931. évi tevékenységéről
  • Fejérváry Ervin: Biztosítási lexikon
  • Magyar Biztosítási Évkönyv
  • A Tőke : biztosítási és közgazdasági lap