A Felügyelő hatóság kötelessége a külföldi államok hasonló intézményeit figyelemmel kísérni éspedig nemcsak abból a szempontból, hogy a viszonyosság miként való alkalamazását megállapíthassa, hanem azért is, hogy a biztosítási intézménynek a fejlődéséről tudomást szerezzen és ezzel hatósági teendőiben lépést tarthasson. Oly célból, hogy e hivatásának kellőképp megfelelhessen, a szükséges bel- és külföldi szaklapok és szakmunkák beszerzéséről gondoskodik.Hogy a hatóság feladatának megfelelhessen, szükségessé válik egy biztosítási szakkönyvtár létesítése. Ezt a szakma képviselői hamar felismerték.
1929-ben a Tőke már arról cikkez, hogy a Felügyelő hatóság több száz kötetes, elsőrendű könyvtárát nyilvánossá kívánja tenni. A nyilvánosságnak egyetlen akadálya, hogy a kiadványok a hatóság vezetőjének szobájában vannak elhelyezve, így külön könyvtárszobáról is gondoskodni kell. Felmerül a könyvtárral együtt biztosítási múzeum kialakításának az igénye is. A megfelelő hely kialakításában és a könyvtár/múzeum fenntartása a tervek szerint a BIOSZra (Biztosító Intézetek Országos Szövetsége) és a BTTre (Biztosítástudományi Társulat) hárulna. A nyilvános könyvtár a biztosítási lexikon közlése szerint 1930-ban alapult, s kb 10 éven belül állománya már 2000 körül volt.
Mint arról a BIOSZ 1931. évi jelentése beszámol, a munkában részt is vettek, a hatóság könyvtárának jegyzékét ők nyomtatták ki. A BTT pedig az 1930-as években már biztosan rendelkezett könyvtárral. A Társulat alapszabályában, céljaik között is rögzítik a könyvtár létesítését. A Társulat könyvtáráról részletesebben egy következő bejegyzésben számolok be.
Források:
- A biztosítási magánintézmények állami felügyeletére vonatkozó jogszabályok gyűjteménye
- A BIOSZ jelentése 1931. évi tevékenységéről
- Fejérváry Ervin: Biztosítási lexikon
- Magyar Biztosítási Évkönyv
- A Tőke : biztosítási és közgazdasági lap