(Rév)Komárom városában...

... - id. Szinnyei József szülőhelyén - az 1830-as évek táján boldog emberek laktak. 

Így kezdi Pintér Jenő Szinnyei József emlékezete című emlékbeszédét Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek 1882-1947 19. kötet 14. számában, mely az Arcanum Digitális Tudástárban érhető el.

Az emlékbeszéd bevezető sorai szemléletes képet adnak a városról és annak pezsgő életéről, ahol Szinnyei József született. 

Komárom városa

A több szempontból is érdekes és érzékletes leírás jelentősége számunkra, hogy a város pezsgő kereskedelmi életét bemutató leírás - talán mint a város egyik büszkeségét - megemlíti: 

"Itt alakult az első hajóbiztosító társaság."

Komáromban, mint a hazai gabona kereskedelem csomópontjában, mivel a vasúti hálózat még kezdetleges volt, az árut nagyrészt vízi úton szállították. A városi gabonakereskedők szükségét érezték 'bátorságosító' társaság létrehozásának.

RÉV-KOMÁROMI CSÁSZÁRI KIRÁLYI HAJÓZÁST BÁTORSÁGOSÍTÓ TÁRSASÁG

1807-ben jött létre a Császári királyi privilegiált Rév-Komáromi assecurans társaság. Alapítója Csepy Zsigmond, aki 1807 január 26-án terjesztette az alakuló ülés elé a társaság alapszabály tervét – melyet a komáromi kereskedők elfogadtak. I. Ferenc király csak a következő év végén írta alá a szabadalomlevelet, így a társaság hivatalosan 1808 decemberétől működik. 

A társaság alapító levelében a következők olvashatók:

„Révkomárom a miveltség felső poltzára mindenfelé kiterjedt kereskedés alapitása divatba hozása nélkül nem léphet ; virágozásra pedig csak akkor emelkedhetik a komáromi kereskedés, ha annak folytatása bátorságba van helyezve”

Akkoriban bátorságosításnak nevezték a biztosítást, felismerve, hogy a biztosítás fedezete felbátorítja az embereket a vállalkozásra.

A társaság célja a hajózás és vízi kereskedelem elősegítése volt, a rakomány és a hajók biztosítása által. Az Assecurans társaság nem csak az első hajóbiztosító társaság volt, de ez tekinthető az első intézményszerű biztosító társaságnak is hazánkban.

A társaság részvényesei között találjuk Széchenyi Istvánt és a Nemzeti Casinót is. Egyoldalú üzletköre,  és az 1830-as évektől hazánkban is megjelenő külföldi társaságok miatt nem tudott nagy eredményeket elérni. Miután a gabonakereskedelem központja áttevődött Győrbe és létrejött a konkurens Győri kölcsönös hajóbiztosító társaság is, a Révkomáromi fejlődése visszaesett. Bár 1845-ben kísérletet tettek az üzletkör bővítésére – tűzbiztosítással is foglalkozni kezdtek – mindhiába. 

Végül az 1848-as komáromi tűzvész adta meg a kegyelemdöfést, a társaság először csak szüneteltette működését, majd 1854-ben megszűnt. Az intézet akkori igazgatója Molnár János  a Triesti Generali komáromi főügynökségét átvéve azokat a biztosítottakat is átvette, akiknek szándékában állt a Generalival szerződni.

Tűzbiztosítás kezdetei hazánkban és Európában

A tűzbiztosítás kezdeteiről már egy korábbi bejegyzésben esett szó, most kicsit részletesebben a hazai tűzbiztosítás kezdeteiről és az első hazai társaságokról írok.

A tűzbiztosítás létjogosultságát igazolja, hogy az 1760-70-es évekből több olyan irat maradt fenn, melyben települések vagy megyék indítványozzák tűzbiztosító társaság felállítását.

Szepességi városok

A kezdeményezések eredményeként hazánkban elsőként létrejött tűzkármentő társaság 1772-ben alakult: a szepességi városok kölcsönösségen alapuló tűzbiztosítási vállalkozása volt. A társaság a Zsigmond király által Lengyelországnak elzálogosított, majd 1772-ben visszacsatolt szepességi városok területen jött létre.  Feltételezhető, hogy onnan hozták be a biztosítás intézményét. Kizárólag épületek tűzkár elleni biztosításával foglalkoztak fennállásuk csekély 20 éve alatt. Mint ahogy a hasonló elven működő társaságok általában, ez a társaság is hamar, 1792-ben megszűnt. A 19. századig nincs nyoma sem hasonló, sem más biztosítási formának Magyarországon.

Tűzpénztárak

A középkor jellemző „biztosításszerű” tevékenysége a városok által felállított tűzpénztárak működtetése. Nyugat-Európa egyes országaiban viszonylag hamar kialakultak a tűz- illetve jégkárokra szakosodott állami, kölcsönös vagy részvényes biztosító társaságok. Elsőként Angliában, 1681-ben maga az állam hoz létre tűzbiztosító intézetet, kizárólag ingatlanok biztosítására. Az ingóságok tűzbiztosítása 1710-ben jelenik meg először (Sun Insurance Office, London). A Habsburg Birodalom területén is felfedezhetjük korai nyomait, de jellemzően csak a szállítmány biztosítás megjelenése után, a 19. századtól terjednek el a kezdetlegesnek mondható „Bauern-Vereinok” vagyis „paraszt-egyletek”.

Ennek okát Lévay Henrik, a hazai biztosításügy úttörője a földesúri és jobbágyi viszonyokkal magyarázza:

„A tűzvész, mely a legáltalánosabban érezhető elemi csapás, a földesúrnak és a jobbágynak alig okozott olyan vagyoni kárt, hogy annak helyrepótlása biztosítási intézményt igényelt volna. A földesúri erdő és a gazdaság a tűzkárt szenvedett épületek helyrepótlására természetben ingyen szolgáltatott fát és egyéb anyagot; a jobbágy viszont ingyen szolgáltatott munkát. A gazdasági terményeket a régi külterjes gazdálkodás mellett sem a tűzkár, sem egyéb elemi kár ellen védelmezendőnek nem tartották és védelmezhetőnek sem tudták.”

Könyöradományok

A szegényebb sorsú károsultak biztosítás hiányában könyöradományokat gyűjtöttek, melyhez úgynevezett „menedéklevelet” vagy „szabadlevelet” kértek az előljáróktól. Amennyiben megkapták, ezekkel a levelekkel házalhattak némi adomány reményében.

Rólunk írták 2.

Az MKVM biztosítási plakát kiállítása apropóján jelent meg egy cikk a Szabad földben, mely a magyarok biztosítási kedvét és a biztosítás történetének érdekességeit írja le.

NN volt, NN lesz

Elég meglepő kampánnyal hívja fel a figyelmet az ING nevének változásra. Az új név, NN azonban nem ismeretlen a hazai piacon. Ha még vissza tudunk emlékezni, egy-két évtizede jelent meg Magyarországon a Nationale Nederlanden társaság. A társaság tevékenységi körének bővülése és és földrajzi terjeszkedése révén jött létre a vállalat nemzetközi csoportja: Internationale Netherlanden Groep - ING.

A jelenlegi névváltozást indokolja, hogy a különböző pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó társaságból kiválva önállósodik a társaság biztosítási üzletága. Aki szeretne többet tudni a társaság történetéről, nézze meg ezt a kisfilmet:

Posted via Blogaway

Jégszövetségek

A jégkárbiztosítás történetének folytatása:

A jégbiztosítás természeténél fogva nem kimondottan nyereséges biztosítási ágnak tekinthető. A károk fedezeti alapját a társaságok általában más, nyereségesebb üzletágak bevételeiből fedezték, de így is előfordulhatott, hogy önerőből nem tudták teljesíteni a felmerülő igényeket. Ezért jöttek létre a jégszövetségek, melyek tagjaikra vonatkozóan egyrészt egységes díjakat, másrészt kölcsönös felelősség és tehervállalást garantáltak. A jégbiztosítás mellett például a tűzbiztosítás és a gyárak felelősségbiztosítása terén is létrejöttek ilyen szövetségek vagy egyezmények.

JÉGSZÖVETSÉG

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság által 1886-ban alapított szövetség 12 évre jött létre, célja, hogy a gazdák közösségbe tömörítése révén kedvező díjakat kínálhasson.  A 12. év végén 1898-ban a szövetség fenntartását nem szorgalmazták, tekintve, hogy akkorra létrejött a

JÉGBIZTOSÍTÁSRA EGYESÜLT TÁRSASÁGOK KÖZPONTI IRODÁJA

A jégbiztosítás kockázatos és veszteséges jellege miatt a modern részvénytársaságok esetében is szükségessé vált valamiféle együttműködés, hogy a kockázatokat és a kárkifizetések terheit meg tudják osztani. Ebből a célból jött létre az iroda 1890-ben az Adriai, a Phönix, a Fonciére, a Magyar–Francia és a Duna biztosítók szövetségeként. 1898-tól Jégkárfelvételi Iroda, néven működik, amihez később szinte minden jégbiztosítással foglalkozó társaság csatlakozott.

Mindent biztosít

Elkészült hát végre, büszkén jelentem, hogy az elmúlt hónapok munkájának beért a gyümölcse: Mindent biztosít - a magyar biztosítási plakát 1900-1990 címmel tekinthető meg szerdától bő két hónapig időszaki kiállításunk.

A 20. századi biztosítás és plakát történetét átfogó kiállítás felvillantja az egyes korszakok jellemzőit, neves plakátművészek alkotásain keresztül. Látványos, színes, változatos a kép.

Köszönöm mindenkinek a támogatást és a közreműködést.

Posted via Blogaway

Jégkárbiztosítás

Miután a tűzkárok mellett a vagyontárgyakban a legnagyobb kárt az időjárás – főként a jégesők és viharok okozhatták, a tűzbiztosítással körülbelül egy időben jelennek meg a jégkárbiztosító társaságok is. A jégbiztosítás nehezen elválasztható a tűzbiztosítástól, hiszen a természeti csapásokat, viharokat kísérő villámcsapások is jelentős tüzeket eredményeztek.

JÉGVERÉS ELLEN KÖLCSÖNÖSEN BIZTOSÍTÓ MAGYAR EGYESÜLET PESTEN

Gróf Széchenyi István buzdítása és Fáy András közreműködése által 1843-ban jött létre a  társaság, melynek elnöke Gróf Batthyányi Lajos, alelnöke Zsedényi Eduárd volt. Az igazgatóság tagjai között találjuk többek között Bezerédj Istvánt, Kossuth Lajost és Gróf Ráday Gedeont is. Az egyesület valójában két szövetkezetből állt, melyek egyike a kalászosneműeket, míg másika a szőlőt biztosította. Ez máris mutatja azt is, hogy ez a biztosítási forma kimondottan a mezőgazdasági termények biztosítására jött létre, szemben a tűzbiztosítással, mely elsősorban épületek biztosítására szolgált. Végül 1858-ban, mint a társaság anyavállalata olvad be az Első Magyar Biztosító Társaságba.

ERDÉLYI KÖLCSÖNÖS JÉGKÁRMENTŐ TÁRSASÁG

Röviddel a Pesti Jégverés elleni biztosító alakulása után máris konkurens vállalkozás jelent meg a piacon, az Erdélyi személyében 1844-ben több lelkes hazafi, Kulisseky János vezetése alatt. Részvényes tűzbiztosító társaság létrehozása volt  a célja, a már működő de kis tagsággal rendelkező kölcsönös pénztárak összevonásával. Tervbe vette nem csak Erdély egész területére, hanem a Magyarország és a szomszédos tartományok egészére vonatkozó működést. Haladó gondolkodás jellemezte, felismerte, hogy a kölcsönös elvű és szűk területen való működés a társaság gyors hanyatlásához vezethet. Alapszabályát német minta alapján, hazai viszonyokhoz igazítva alkotta meg.
A tervet sokan ellenezték, végül részvényes tűzbiztosító helyett kölcsönös jég biztosítót hozott létre. A díjakat utánfizetéses rendszerben szedték be, nagyobb veszteségek esetén a díj többszörösét voltak kénytelenek megfizetni a tagok.
A társaság az eredeti terveknek megfelelően 1851-ben kiterjeszti működését egész Magyarországra, de nem tud pozitív üzleti eredményt elérni.
1857-ben kísérletet tesz nehéz helyzetének javítására és az életbiztosításba is belevág.
Amíg az 1860-as évek az új társaságok tömeges alakulásáról szólnak, az Erdélyi a véghez közelít - a csőd elkerülése érdekében 1866-ban üzletét eladja az EMABIT-nak és felszámolja magát.

A biztosító társaságok tömeges megjelenésével eltűnnek a kizárólag jégkárra specializálódott társaságok. A legtöbb biztosító ilyen jellegű biztosítást is kínál, sőt, ezek a társaságok idővel érdekszövetséget is alkotnak.

Posted via Blogaway

Szállítmánybiztosítás

Hasonlóan az életbiztosításhoz, a vagyon-, konkrétabban a szállítmánybiztosítási törekvésekkel is találkozhatunk az ókortól kezdve, melyek szintén a kölcsönösség elvén alapultak. Ennek a biztosítási ágnak a megjelenése szorosan összefügg a kereskedelem fejlődésével, hiszen elsősorban az áruszállító eszközök és a szállított áruk biztosítására jöttek létre.

Tűzkármentés

Az ókori kezdeményekig visszanyúló temetkezési egyletek, és a céhes betegsegélyező csoportok elterjedése után a fejlődés következő lépcsőjét a tűzkármentő egyesületek megjelenése jelenti. A tűzesetek nagy kiterjedésen, nagy károkat okoznak, ehhez általában nagy számú károsult is társul. Éppen ezért a szállítmánybiztosítás után a tűzbiztosítás kezdett leghamarabb terjedni Európában. Ennek ellenére a 19. századig csak az intézményesített adománygyűjtés állt rendelkezésre a károsultak megsegítésére. Már a 16. században fellelhetők a nyomai annak, hogy a városok vezetői, nagyobb károk esetén a királyi helytartóság vagy maga a király adott ki koldulóleveleket / adománygyűjtő könyvecskéket, hogy a tüzek károsultainak adományt gyűjthessenek.
Ettől az időszaktól kezdve előfordulnak olyan rendeletek, melyek egyrészt a tüzek kialakulásának próbálták elejét venni egyúttal kirótt büntetések vagy adók formájában a jövőbeni segélyezéshez pénzügyi alapot biztosítva.

A biztosítás kezdeti formái

A kölcsönösség elvének megjelenése

Valamely csoport rászoruló tagjainak kölcsönösségen alapuló segítése – mely a kölcsönös befizetés és a befizetés által szerzett igény elvén alapul – a civilizációval egykorúnak tekinthető. Ennek első kezdetleges nyomaival már az ókori Rómában is találkozhatunk. Hosszú ideig - körülbelül a 19. századig - amikor a biztosítást is üzleti alapokra helyezték, ezek a kezdetlegesnek mondott, szociális alapon működő gondoskodó vagy segélyező egyesülések töltötték be a biztosítás szerepét. Nem a befektetés vagy a haszon volt ezek célja, inkább a bajba jutottak, a rászorulók segítése. Természetesen azoké, aki maguk is hozzá járultak mások megsegítéséhez. 

Arcképcsarnok 1.- Fáy András

Arcképcsarnok
A biztosítás történetét kutatva gyakran találkozom olyan személyek nevével, akiket mindenki ismer, a történelem viharai közepette is megmaradtak a haza nagyjainak. Azt azonban kevesen tudják róluk, hogy az élet más területein kifejtett áldásos tevékenységük mellett, a hazai biztosításügy előmozdításáért is sokat tettek. Róluk, és tevékenységükről szeretnék itt megemlékezni.

Fáy András (forrás:wikipedia)

Fáy András (1786-1864)

A "haza mindenese" ahogy Szemere Pál nevezi, igazi reformer. Aforizmái révén már irodalmi tevékenysége is csak eszköz eszméi népszerűsítéséhez. Jogi pályájához szorosabban köthető reform javaslatai mellett leginkább a művelődés előmozdítása, a népnevelés, a nőnevelés szerepének hangsúlyozása volt célja.
Talán mégis leginkább gazdasági reformjai révén ismert leginkább, mint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület alapítója. Azt már kevesen tudják, hogy a Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület létrejöttében is nagy szerepe volt. Bár az ötlet nem tőle, hanem Weisz Bernát Ferenctől származik, aki az Adriai biztosító vezérügynöke volt. Tervéhez neves közéleti személyt kellett keresni, aki támogatja és terjeszti az eszmét. Több sikertelen próbálkozás után jutott el Fáy Andráshoz, akinek hathatós támogatása révén az egyesület létrejött.Azonban az életbiztosítás terén kifejtett tevékenysége a legjelentősebb, még ha tervei nem is valósultak meg végül. 

biztoskönyvtár 2.0?

Ami volt

Jelen blog bejegyzései meglehetősen esetlegesek voltak a múltban, egy-egy aktuális téma/ötlet kapcsán írogattam ezt azt, vagy egyszerűen csak a link gyűjtemény bővítés eredményeit löktem tovább. Ez már így tarthatatlan állapot. 

Ami van

A formai facelift mellet tartalmi megújulás is következik, eltökélt szándékom, hogy a korábban papírra monitorra vetett gondolataimat, jegyzeteimet blogra optimalizált formában rendszeresen közzé teszem, illetve a témával kapcsolatban fejemben kavargó ötleteket végre emészthető formába öntöm. Ez remélhetőleg előrébb visz a további tervekkel kapcsolatban is.

Ami lesz

Hiszek benne, hogy egyszer tényleg megvalósul a biztosítás történeti állandó kiállítás itt a Múzeumban. Történnek lépések, és egyre egyre közelebb jutunk a megvalósításhoz. Ha én nem hinnék benne, akkor ki más?
Tehát a terv:

Rólunk írták I.

BIZTOSÍTÓK SZÉKHÁZAI BUDAPESTEN  - A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása 2013. június 23-ig | EuroAstra Internet Magazin

BIZTOSÍTÓK SZÉKHÁZAI BUDAPESTEN A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása 2013. június 23-ig | EuroAstra Internet Magazin