Aktuál

Itt az ideje, hogy újabb beszámolót közöljek a könyvtárról. Előző helyzetjelentésem óta a következők történtek:

polcok - még üresen

1. megérkeztek a számítógépek - javult az infrastruktúra, saját gép áll rendelkezésemre, hogy a munkámat végezzem.
2. a gépekre sikerült a könyvtári szoftvert is feltenni. Megkezdődhetett a könyvtári állomány elektronikus feldolgozása
3. biztossá vált a költözés - így a feldolgozással együtt megkezdődött a csomagolás is - megint
4. elköltöztünk
5. személyi változások történtek
6. a költözés után megpróbáltuk belakni az új helyet.
7. bár lassan, de a könyvtár berendezése is a helyére került, elkezdődhetett a könyvek kipakolása - elsőként vendéglátás, majd kereskedelem és végül biztosítás
8. a kipakolás után folytathattam a biztosítási gyűjtemény feldolgozását.
9. Van saját és közös katalógus, így kereshető is a könyvtári állomány

Címszavakban ennyi. Kicsit részletesebben elmondhatom, nagy lökést adott a saját gép és a könyvtári szoftver, bár az idő nagy részét csomagolással töltöttem, de legalább elméletben adott volt minden a színvonalas és hatékony munkavégzéshez. Elmondhatom, hogy harmadszor is átmozgattam a könyvtár anyagát, ráadásul a kereskedelmi és vendéglátós könyvtárat is. Bontottam szekrényt, cipeltem üveglapot, építettem polcot és ki tudja még mi mindent csináltam. Mondhatja akárki, hogy a könyvtáros munka könnyű és unalmas, de én azt mondom, a könyvek igenis nehezek, a munka pedig izgalmas is tud lenni. A költözésnek köszönhetően csomó olyan dolog került elő aminek a létezéséről csak elméletben vagy elméletben sem tudtunk. És végre úgy tűnik,a  biztosítási könyvtárral is elindult valami. Végre sor kerülhetett a kapcsolatfelvételre, és megjelentek az első kutatók is. A biztosítási gyűjtemény is felkerült a pincéből, mint a fenti képen is látszik, ablak is van a szobán! Felfelé ívelnek a dolgok. Reméljük, így is folytatódik

Finta József biztosítási szakkönyvtárának könyvjegyzéke 2.

Finta József biztosítási könyvtáráról írt korábbi bejegyzésem folytatásaként szeretnék beszámolni arról, hogy mi lett a könyvek későbbi sorsa. Néhány levél alapján, a következőket tudom. Finta úr gyűjteményét végül a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatának ajánlotta fel. Bár a könyvtár és akkori vezetője Dányi Dezső (1977 októberében kelt levelében) megtisztelve érezte magát, a könyveket szakszerű módon elhelyezni nem tudta. A levélben javasolták, hogy keresse fel kérésével az Állami Biztosító Igazgatási Osztályát és annak vezetőjét Boross Endrét.
A megkeresés eredményeként az Állami Biztosító még 1977 októberében a felajánlást elfogadta, és egy újabb levél tanúsága szerint 1979. év elején át is vette.

Sajnálatos módon Finta úr leveleit nem találtam meg, csak a KSH és az ÁB válaszlevelét a felajánlásra.

A hagyaték későbbi sorsa homályba vész, jelenlegi tudomásom szerint az ÁB egykori könyvtárának egyik része található meg a Biztosítási Könyvtárban, ezek között pedig minden bizonnyal Finta úr egykori könyvei is megtalálhatók.

biztosítási könyvtárunkról

Mint az első bejegyzésemben beszámoltam, biztosítási szakkönyvtár alakul a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Az elmúlt néhány hónapban a könyvtár anyaga egyre rendezettebbé válik, így időszerű lenne beszámolni annak összetételéről.
Mivel a könyvtár egykori biztosítási könyvtár(ak) anyagát tartalmazza, 19. sz végi, 20. század eleji kiadványok képezik a legnagyobb részét. Nem csak hazai, de külföldi kiadványok is megtalálhatók benne. A gyűjtemény összetétele a következő:
Könyvtári dokumentumok:

Könyvek téma szerint csoportosítva:
1. biztosítás általános kérdései, biztosítás történet
2. biztosítási jog
3. biztosítási technika, viszontbiztosítás
4. vagyon biztosítás, tűz és jégkár
5. szállítmánybiztosítás
6. életbiztosítás
7. társadalombiztosítás
8. mezőgazdasági biztosítás
9. vagyoni érdek, felelősség biztosítás

további kiadványok külön csoportosítva, társaságok szerint:
- biztosítótársaságok kiadványai, alapszabályai, éves jelentések
- díjszabások
- biztosítók egyéb tájékoztató füzetei

Folyóiratok, évkönyvek: Magyar, német, angol illetve további idegen nyelvű biztosítási szaklapok

Nem könyvtári anyagok, társaságok szerint:
Fotók, fotóalbumok, biztosítási kötvények, propagandaanyagok, plakátok, kártyanaptárak.

Bár a gyűjtemény katalógusban még nem kereshető, rendezett részeiben könnyen eligazodhat a kutató.
További, főként kéziratos anyag még feldolgozásra, rendezésre vár.

Ezekkel állunk érdeklődő kutatóink rendelkezésére.

biztosító intézetek könyvtárai

Hogyan is indult a hazai biztosításügy illetve a biztosítási könyvtárak története? Bár a hazánkban működő biztosítási magánvállalatok hosszabb múltra tekintenek vissza, az első jelentős lépés a biztosítók közös szervezetbe tömörülésével kapcsolatban az 1923. évi VIII. tc volt. A törvénycikk a hazánkban működő biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről rendelkezett. Az állami felügyeletre létrehozott Biztosító magánvállalatok m. kir. felügyelő hatósága (röviden Felügyelő Hatóság) tevékenységét részletesen a 48.718/1923 PM sz. rendelet írja le. Ezzel a rendelettel - konkrétan 13. paragrafusával - indul a biztosítási könyvtárak története:

A Felügyelő hatóság kötelessége a külföldi államok hasonló intézményeit figyelemmel  kísérni éspedig nemcsak abból a szempontból, hogy a viszonyosság miként való alkalamazását megállapíthassa, hanem azért is, hogy a biztosítási intézménynek a fejlődéséről tudomást szerezzen és ezzel hatósági teendőiben lépést tarthasson. Oly célból, hogy e hivatásának kellőképp megfelelhessen, a szükséges bel- és külföldi szaklapok és szakmunkák beszerzéséről gondoskodik.

Hogy a hatóság feladatának megfelelhessen, szükségessé válik egy biztosítási szakkönyvtár létesítése. Ezt a szakma képviselői hamar felismerték.

1929-ben a Tőke már arról cikkez, hogy a Felügyelő hatóság több száz kötetes, elsőrendű könyvtárát nyilvánossá kívánja tenni. A nyilvánosságnak egyetlen akadálya, hogy a kiadványok a hatóság vezetőjének szobájában vannak elhelyezve, így külön könyvtárszobáról is gondoskodni kell. Felmerül a könyvtárral együtt biztosítási múzeum kialakításának az igénye is. A megfelelő hely kialakításában és a könyvtár/múzeum fenntartása a tervek szerint a BIOSZra (Biztosító Intézetek Országos Szövetsége) és a BTTre (Biztosítástudományi Társulat) hárulna. A nyilvános könyvtár a biztosítási lexikon közlése szerint 1930-ban alapult, s kb 10 éven belül állománya már 2000 körül volt.
Mint arról a BIOSZ 1931. évi jelentése beszámol, a munkában részt is vettek, a hatóság könyvtárának jegyzékét ők nyomtatták ki. A BTT pedig az 1930-as években már biztosan rendelkezett könyvtárral. A Társulat alapszabályában, céljaik között is rögzítik a  könyvtár létesítését. A Társulat könyvtáráról részletesebben egy következő bejegyzésben számolok be.

---

Források:

• A biztosítási magánintézmények állami felügyeletére vonatkozó jogszabályok gyűjteménye
• A BIOSZ jelentése 1931. évi tevékenységéről
• Fejérváry Ervin: Biztosítási lexikon
• Magyar Biztosítási Évkönyv
• A Tőke : biztosítási és közgazdasági lap

előzmények - biztosítási gyűjtemény

Egy érdekes írásra bukkantam tegnap: A biztosítási gyűjtemény címmel, Sós Ernő azt egykori Biztosítástudományi társulat főtitkára számol be a társulat célkitűzései között egy biztosítási gyűjtemény létrehozásáról. A gyűjtemény terve 1930-ra tehető és feltételezhetően még ebben az évben létre is jött a hazai és külföldi biztosítási társulatok, intézmények hozzájárulásával. A gyűjtemény meglehetősen szerteágazó, forrásai között a következők találhatók: Ajánlások, kötvények, díjszabások ; éves jelentések ; emlékkönyvek ; szabályzatok ; propaganda anyagok ; röplapok ; naptárak ; tárgyak ; egyéb nyomtatványok. A gyűjtemény tartalmát tekintve az akkor gyorsan fejlődő ágazat, a kármegelőzés témakörét tárták fel legrészletesebben.
Az akkor létrejött gyűjteményt továbbfejlesztésre és tanulmányozásra alkalmasnak találták, ami nyilvánvalóan be is következett.
Hogy a gyűjtemény sorsa mi lett, még nem sikerült kiderítenem. Mindenesetre a mostani biztosítási szakkönyvtár anyaga hasonlóképpen szerteágazó, bár korántsem olyan teljes. Bízunk a szakma támogatásában és érdeklődésében, hogy igényeiknek megfelelő gyűjteményt tudjunk kialakítani.