A pénzmosás elleni törvény rendelkezéseinek megfelelően az Önkéntes nyugdíj- egészség- és önsegélyező pénztárak tagjait átvilágítják. A tagoknak személyesen kell felkeresni pénztáraikat, és személyazonosságukat igazolni,
írja az alábbi cikkben a Világgazdaság:
Önkéntespénztár-tagok, figyelem! | Biztosítás | Pénzügy | Világgazdaság Online
A rendelkezés elsősorban azokat érintheti, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba. Érdemes azonban előtte érdeklődni, hiszen az eltelt időszakban már megtörténhetett a tagok átvilágítása, amennyiben valamilyen ügyintézés kapcsán erre lehetőség adódott. Amennyiben az idei év végéig ez nem történik meg, a pénztári szolgáltatásokhoz nem tudunk hozzáférni.
Aki véletlen elmulasztaná ezt az idei év során, annak sem kell aggódni. A határidő nem jogvesztő, tehát személyazonosságunk igazolására később is lesz mód, ha ez megtörténik, a szolgáltatásokat újra igénybe vehetjük.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öngondoskodás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öngondoskodás. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. október 27., hétfő
2014. szeptember 30., kedd
öngondoskodás (kiegészítve)
Azzal, hogy bizonyos veszteségekre biztosítást kötünk, önmagunkról, vagy családtagjainkról gondoskodunk. A bizonyos rendszerességel fizetett kisebb összeg teszi lehetővé, hogy szükség esetén - vagyis ha a kár bekövetkezett, veszteségünket pótolni tudjuk. Ha úgy tetszik, félre teszünk egy bizonyos összeget vészhelyzet esetére. Van azonban néhány lényeges különbség a félre tett pénz és a biztosítási díj között:
1. A befizetett díj akár nagyságrendileg is kevesebb lehet, mint az az összeg, amire vész esetén szükségünk lehet, illetve amit a biztosító kifizet.
2. A félretett pénzzel ellentétben a biztosítási díjhoz nem "nyúlhatunk hozzá" és
3. nem használhatjuk fel más célra, vagyis
4. Csak akkor jutunk hozzá, ha bekövetkezik a kár, amelyre biztosítást kötöttünk.
1. A befizetett díj akár nagyságrendileg is kevesebb lehet, mint az az összeg, amire vész esetén szükségünk lehet, illetve amit a biztosító kifizet.
2. A félretett pénzzel ellentétben a biztosítási díjhoz nem "nyúlhatunk hozzá" és
3. nem használhatjuk fel más célra, vagyis
4. Csak akkor jutunk hozzá, ha bekövetkezik a kár, amelyre biztosítást kötöttünk.
Tehát, ha kár ér bennünket, többet kaphatunk vissza, mint amit "félre tettünk" viszont, ha nem ér bennünket kár, akkor a befizetett díjak inkább kidobott, mint félretett pénznek tűnhetnek.
Némi technikai probléma miatt a bejegyzés első fele hamarabb került ki, minthogy az alábbi rész elkészült volna. Kiegészítve így néz ki:
Némi technikai probléma miatt a bejegyzés első fele hamarabb került ki, minthogy az alábbi rész elkészült volna. Kiegészítve így néz ki:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)