(Rév)Komárom városában...

... - id. Szinnyei József szülőhelyén - az 1830-as évek táján boldog emberek laktak. 

Így kezdi Pintér Jenő Szinnyei József emlékezete című emlékbeszédét Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek 1882-1947 19. kötet 14. számában, mely az Arcanum Digitális Tudástárban érhető el.

Az emlékbeszéd bevezető sorai szemléletes képet adnak a városról és annak pezsgő életéről, ahol Szinnyei József született. 

Komárom városa

A több szempontból is érdekes és érzékletes leírás jelentősége számunkra, hogy a város pezsgő kereskedelmi életét bemutató leírás - talán mint a város egyik büszkeségét - megemlíti: 

"Itt alakult az első hajóbiztosító társaság."

Komáromban, mint a hazai gabona kereskedelem csomópontjában, mivel a vasúti hálózat még kezdetleges volt, az árut nagyrészt vízi úton szállították. A városi gabonakereskedők szükségét érezték 'bátorságosító' társaság létrehozásának.

RÉV-KOMÁROMI CSÁSZÁRI KIRÁLYI HAJÓZÁST BÁTORSÁGOSÍTÓ TÁRSASÁG

1807-ben jött létre a Császári királyi privilegiált Rév-Komáromi assecurans társaság. Alapítója Csepy Zsigmond, aki 1807 január 26-án terjesztette az alakuló ülés elé a társaság alapszabály tervét – melyet a komáromi kereskedők elfogadtak. I. Ferenc király csak a következő év végén írta alá a szabadalomlevelet, így a társaság hivatalosan 1808 decemberétől működik. 

A társaság alapító levelében a következők olvashatók:

„Révkomárom a miveltség felső poltzára mindenfelé kiterjedt kereskedés alapitása divatba hozása nélkül nem léphet ; virágozásra pedig csak akkor emelkedhetik a komáromi kereskedés, ha annak folytatása bátorságba van helyezve”

Akkoriban bátorságosításnak nevezték a biztosítást, felismerve, hogy a biztosítás fedezete felbátorítja az embereket a vállalkozásra.

A társaság célja a hajózás és vízi kereskedelem elősegítése volt, a rakomány és a hajók biztosítása által. Az Assecurans társaság nem csak az első hajóbiztosító társaság volt, de ez tekinthető az első intézményszerű biztosító társaságnak is hazánkban.

A társaság részvényesei között találjuk Széchenyi Istvánt és a Nemzeti Casinót is. Egyoldalú üzletköre,  és az 1830-as évektől hazánkban is megjelenő külföldi társaságok miatt nem tudott nagy eredményeket elérni. Miután a gabonakereskedelem központja áttevődött Győrbe és létrejött a konkurens Győri kölcsönös hajóbiztosító társaság is, a Révkomáromi fejlődése visszaesett. Bár 1845-ben kísérletet tettek az üzletkör bővítésére – tűzbiztosítással is foglalkozni kezdtek – mindhiába. 

Végül az 1848-as komáromi tűzvész adta meg a kegyelemdöfést, a társaság először csak szüneteltette működését, majd 1854-ben megszűnt. Az intézet akkori igazgatója Molnár János  a Triesti Generali komáromi főügynökségét átvéve azokat a biztosítottakat is átvette, akiknek szándékában állt a Generalival szerződni.

Privátbankár.hu - Eltört a gyerek keze? - Tudta, hogy van rá biztosítás?

Továbbra is kevesen tudják, hogy a 3-18 éves gyerekek alanyi jogon
biztosítva vannak - az idén a kárigényeket a Groupama Biztosítóhoz kell
benyújtani.

írja a privátbankár.

Az államilag finanszírozott, alanyi jogon járó balesetbiztosítás 2003-óta létezik, mégis kevesen tudnak róla. Bár a kártérítési limitek azóta nem változtak, így baleset esetén nem számíthatunk nagy összegre, de a semminél ugyebár minden több.A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítási pályázatát az idei évben, ahogy tavaly is, a Groupama Garancia Biztosító nyerte el, így a felmerülő kárigényeket hozzá kell benyújtani.

A biztosításról bővebben itt olvashat:

Privátbankár.hu - Eltört a gyerek keze? - Tudta, hogy van rá biztosítás?

NN volt, NN lesz

Elég meglepő kampánnyal hívja fel a figyelmet az ING nevének változásra. Az új név, NN azonban nem ismeretlen a hazai piacon. Ha még vissza tudunk emlékezni, egy-két évtizede jelent meg Magyarországon a Nationale Nederlanden társaság. A társaság tevékenységi körének bővülése és és földrajzi terjeszkedése révén jött létre a vállalat nemzetközi csoportja: Internationale Netherlanden Groep - ING.

A jelenlegi névváltozást indokolja, hogy a különböző pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó társaságból kiválva önállósodik a társaság biztosítási üzletága. Aki szeretne többet tudni a társaság történetéről, nézze meg ezt a kisfilmet:

Posted via Blogaway

Jégszövetségek

A jégkárbiztosítás történetének folytatása:

A jégbiztosítás természeténél fogva nem kimondottan nyereséges biztosítási ágnak tekinthető. A károk fedezeti alapját a társaságok általában más, nyereségesebb üzletágak bevételeiből fedezték, de így is előfordulhatott, hogy önerőből nem tudták teljesíteni a felmerülő igényeket. Ezért jöttek létre a jégszövetségek, melyek tagjaikra vonatkozóan egyrészt egységes díjakat, másrészt kölcsönös felelősség és tehervállalást garantáltak. A jégbiztosítás mellett például a tűzbiztosítás és a gyárak felelősségbiztosítása terén is létrejöttek ilyen szövetségek vagy egyezmények.

JÉGSZÖVETSÉG

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság által 1886-ban alapított szövetség 12 évre jött létre, célja, hogy a gazdák közösségbe tömörítése révén kedvező díjakat kínálhasson.  A 12. év végén 1898-ban a szövetség fenntartását nem szorgalmazták, tekintve, hogy akkorra létrejött a

JÉGBIZTOSÍTÁSRA EGYESÜLT TÁRSASÁGOK KÖZPONTI IRODÁJA

A jégbiztosítás kockázatos és veszteséges jellege miatt a modern részvénytársaságok esetében is szükségessé vált valamiféle együttműködés, hogy a kockázatokat és a kárkifizetések terheit meg tudják osztani. Ebből a célból jött létre az iroda 1890-ben az Adriai, a Phönix, a Fonciére, a Magyar–Francia és a Duna biztosítók szövetségeként. 1898-tól Jégkárfelvételi Iroda, néven működik, amihez később szinte minden jégbiztosítással foglalkozó társaság csatlakozott.

Jégkárbiztosítás

Miután a tűzkárok mellett a vagyontárgyakban a legnagyobb kárt az időjárás – főként a jégesők és viharok okozhatták, a tűzbiztosítással körülbelül egy időben jelennek meg a jégkárbiztosító társaságok is. A jégbiztosítás nehezen elválasztható a tűzbiztosítástól, hiszen a természeti csapásokat, viharokat kísérő villámcsapások is jelentős tüzeket eredményeztek.

JÉGVERÉS ELLEN KÖLCSÖNÖSEN BIZTOSÍTÓ MAGYAR EGYESÜLET PESTEN

Gróf Széchenyi István buzdítása és Fáy András közreműködése által 1843-ban jött létre a  társaság, melynek elnöke Gróf Batthyányi Lajos, alelnöke Zsedényi Eduárd volt. Az igazgatóság tagjai között találjuk többek között Bezerédj Istvánt, Kossuth Lajost és Gróf Ráday Gedeont is. Az egyesület valójában két szövetkezetből állt, melyek egyike a kalászosneműeket, míg másika a szőlőt biztosította. Ez máris mutatja azt is, hogy ez a biztosítási forma kimondottan a mezőgazdasági termények biztosítására jött létre, szemben a tűzbiztosítással, mely elsősorban épületek biztosítására szolgált. Végül 1858-ban, mint a társaság anyavállalata olvad be az Első Magyar Biztosító Társaságba.

ERDÉLYI KÖLCSÖNÖS JÉGKÁRMENTŐ TÁRSASÁG

Röviddel a Pesti Jégverés elleni biztosító alakulása után máris konkurens vállalkozás jelent meg a piacon, az Erdélyi személyében 1844-ben több lelkes hazafi, Kulisseky János vezetése alatt. Részvényes tűzbiztosító társaság létrehozása volt  a célja, a már működő de kis tagsággal rendelkező kölcsönös pénztárak összevonásával. Tervbe vette nem csak Erdély egész területére, hanem a Magyarország és a szomszédos tartományok egészére vonatkozó működést. Haladó gondolkodás jellemezte, felismerte, hogy a kölcsönös elvű és szűk területen való működés a társaság gyors hanyatlásához vezethet. Alapszabályát német minta alapján, hazai viszonyokhoz igazítva alkotta meg.
A tervet sokan ellenezték, végül részvényes tűzbiztosító helyett kölcsönös jég biztosítót hozott létre. A díjakat utánfizetéses rendszerben szedték be, nagyobb veszteségek esetén a díj többszörösét voltak kénytelenek megfizetni a tagok.
A társaság az eredeti terveknek megfelelően 1851-ben kiterjeszti működését egész Magyarországra, de nem tud pozitív üzleti eredményt elérni.
1857-ben kísérletet tesz nehéz helyzetének javítására és az életbiztosításba is belevág.
Amíg az 1860-as évek az új társaságok tömeges alakulásáról szólnak, az Erdélyi a véghez közelít - a csőd elkerülése érdekében 1866-ban üzletét eladja az EMABIT-nak és felszámolja magát.

A biztosító társaságok tömeges megjelenésével eltűnnek a kizárólag jégkárra specializálódott társaságok. A legtöbb biztosító ilyen jellegű biztosítást is kínál, sőt, ezek a társaságok idővel érdekszövetséget is alkotnak.

Posted via Blogaway

Rólunk írták II.

Biztosítók pompás székházai – fotókiállítás Óbudán.
 Infovilág hírportál 2013. 04. 11.


Biztosítók pompás székházai – fotókiállítás Óbudán

Rólunk írták I.

BIZTOSÍTÓK SZÉKHÁZAI BUDAPESTEN  - A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása 2013. június 23-ig | EuroAstra Internet Magazin

BIZTOSÍTÓK SZÉKHÁZAI BUDAPESTEN A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása 2013. június 23-ig | EuroAstra Internet Magazin

meghívó

Kedves mindenki!
Az elmúlt hónapokban nem jutottam oda, hogy a blogra bármilyen jellegű bejegyzést küldjek, nagyon dolgoztam valamin, aminek az eredménye nemsoká láthatóvá is válik.
Íme:

és egy kép ízelítőnek

 és talán valamicske a blogra is felkerül majd.

a biztosítási piac átrendeződése

Több tényező is befolyásolta és megváltoztatta a biztosítók piaci helyzetét a közelmúltban. A kötelező felelősségbiztosítási kampány eredményeként is átrendeződött a vezető biztosítók rangsora, valamint a nyugdíjpénztárakat érintő törvényi változások is változásokat eredményeznek majd, de hogy milyen mértékben, ez a közeljövőben fog csak kiderülni. Hogy a nyugdíjpénztáraknak mi köze a biztosításhoz?
A nyugdíjpénztárak  többsége pénzintézetek illetve biztosítók berkein belül működik, így feltételezhető hogy a biztosítási piac is átrendeződik a jövőben. A nyugdíj, akár állami, akár magán, akár önkéntes, a társadalombiztosítás alapvető pillére, a társadalombiztosítás pedig a biztosítási piac fontos szegmense.

Bankadó

Már több mint egy hónapja foglalkoznak a kérdéssel napi szinten, egyelőre úgy tűnik, hogy több oldalról is támadható a tervezett új adó bevezetése. Heves vitákat váltott ki a kérdés hazai szakmai és nemzetközi politikai szinten is. Az adó bevezetése érintheti a bankok mellett a pénzügyi vállalkozásokat és a biztosítókat is. Hogy milyen rendszer szerint vetnék ki az adót - a javaslatok szerint a biztosítók különadójának alapja a számított korrigált díj -, még nem tudni azt viszont igen, hogy ebből a húzásból 13 helyett 200 milliárdot szeretnének beszedni, vagyis az eddigi bevétel 15 szörösét.
Az adót első körben 3 évre tervezik, de hogy addig mi lesz még nem tudhatjuk. A pénzügyi szféra minden tagját kellemetlenül érinti az adó, mégis úgy tűnik lesznek kivételek akik mentesülnek alóla. A javaslatok szerint ugyanis a 3 éven belül alakult biztosítóknak nem kellene fizetni, mivel az első 5-8 év amúgy is veszteséges számukra, a bankadó bevezetése pedig ellehetetlenítené őket. A biztosítók mellett a takarékpénztárak élvezhetnek még kedvezményeket, az árutőzsdék és a Magyar Posta pedig mentesülhetnek alóla.

A témáról bővebben itt olvashatsz:
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/a_bankado_nem_csak_a_bankoknak_lesz_rossz_37042
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/bankado_egyre_tobb_a_kivetel_37547