A jégkárbiztosítás történetének folytatása:
A jégbiztosítás természeténél fogva nem kimondottan nyereséges biztosítási ágnak tekinthető. A károk fedezeti alapját a társaságok általában más, nyereségesebb üzletágak bevételeiből fedezték, de így is előfordulhatott, hogy önerőből nem tudták teljesíteni a felmerülő igényeket. Ezért jöttek létre a jégszövetségek, melyek tagjaikra vonatkozóan egyrészt egységes díjakat, másrészt kölcsönös felelősség és tehervállalást garantáltak. A jégbiztosítás mellett például a tűzbiztosítás és a gyárak felelősségbiztosítása terén is létrejöttek ilyen szövetségek vagy egyezmények.
JÉGSZÖVETSÉG
Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság által 1886-ban alapított szövetség 12 évre jött létre, célja, hogy a gazdák közösségbe tömörítése révén kedvező díjakat kínálhasson. A 12. év végén 1898-ban a szövetség fenntartását nem szorgalmazták, tekintve, hogy akkorra létrejött a
JÉGBIZTOSÍTÁSRA EGYESÜLT TÁRSASÁGOK KÖZPONTI IRODÁJA
A jégbiztosítás kockázatos és veszteséges jellege miatt a modern részvénytársaságok esetében is szükségessé vált valamiféle együttműködés, hogy a kockázatokat és a kárkifizetések terheit meg tudják osztani. Ebből a célból jött létre az iroda 1890-ben az Adriai, a Phönix, a Fonciére, a Magyar–Francia és a Duna biztosítók szövetségeként. 1898-tól Jégkárfelvételi Iroda, néven működik, amihez később szinte minden jégbiztosítással foglalkozó társaság csatlakozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése