(Rév)Komárom városában...

... - id. Szinnyei József szülőhelyén - az 1830-as évek táján boldog emberek laktak. 

Így kezdi Pintér Jenő Szinnyei József emlékezete című emlékbeszédét Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek 1882-1947 19. kötet 14. számában, mely az Arcanum Digitális Tudástárban érhető el.

Az emlékbeszéd bevezető sorai szemléletes képet adnak a városról és annak pezsgő életéről, ahol Szinnyei József született. 

Komárom városa

A több szempontból is érdekes és érzékletes leírás jelentősége számunkra, hogy a város pezsgő kereskedelmi életét bemutató leírás - talán mint a város egyik büszkeségét - megemlíti: 

"Itt alakult az első hajóbiztosító társaság."

Komáromban, mint a hazai gabona kereskedelem csomópontjában, mivel a vasúti hálózat még kezdetleges volt, az árut nagyrészt vízi úton szállították. A városi gabonakereskedők szükségét érezték 'bátorságosító' társaság létrehozásának.

RÉV-KOMÁROMI CSÁSZÁRI KIRÁLYI HAJÓZÁST BÁTORSÁGOSÍTÓ TÁRSASÁG

1807-ben jött létre a Császári királyi privilegiált Rév-Komáromi assecurans társaság. Alapítója Csepy Zsigmond, aki 1807 január 26-án terjesztette az alakuló ülés elé a társaság alapszabály tervét – melyet a komáromi kereskedők elfogadtak. I. Ferenc király csak a következő év végén írta alá a szabadalomlevelet, így a társaság hivatalosan 1808 decemberétől működik. 

A társaság alapító levelében a következők olvashatók:

„Révkomárom a miveltség felső poltzára mindenfelé kiterjedt kereskedés alapitása divatba hozása nélkül nem léphet ; virágozásra pedig csak akkor emelkedhetik a komáromi kereskedés, ha annak folytatása bátorságba van helyezve”

Akkoriban bátorságosításnak nevezték a biztosítást, felismerve, hogy a biztosítás fedezete felbátorítja az embereket a vállalkozásra.

A társaság célja a hajózás és vízi kereskedelem elősegítése volt, a rakomány és a hajók biztosítása által. Az Assecurans társaság nem csak az első hajóbiztosító társaság volt, de ez tekinthető az első intézményszerű biztosító társaságnak is hazánkban.

A társaság részvényesei között találjuk Széchenyi Istvánt és a Nemzeti Casinót is. Egyoldalú üzletköre,  és az 1830-as évektől hazánkban is megjelenő külföldi társaságok miatt nem tudott nagy eredményeket elérni. Miután a gabonakereskedelem központja áttevődött Győrbe és létrejött a konkurens Győri kölcsönös hajóbiztosító társaság is, a Révkomáromi fejlődése visszaesett. Bár 1845-ben kísérletet tettek az üzletkör bővítésére – tűzbiztosítással is foglalkozni kezdtek – mindhiába. 

Végül az 1848-as komáromi tűzvész adta meg a kegyelemdöfést, a társaság először csak szüneteltette működését, majd 1854-ben megszűnt. Az intézet akkori igazgatója Molnár János  a Triesti Generali komáromi főügynökségét átvéve azokat a biztosítottakat is átvette, akiknek szándékában állt a Generalival szerződni.

Tűzbiztosítás kezdetei hazánkban és Európában

A tűzbiztosítás kezdeteiről már egy korábbi bejegyzésben esett szó, most kicsit részletesebben a hazai tűzbiztosítás kezdeteiről és az első hazai társaságokról írok.

A tűzbiztosítás létjogosultságát igazolja, hogy az 1760-70-es évekből több olyan irat maradt fenn, melyben települések vagy megyék indítványozzák tűzbiztosító társaság felállítását.

Szepességi városok

A kezdeményezések eredményeként hazánkban elsőként létrejött tűzkármentő társaság 1772-ben alakult: a szepességi városok kölcsönösségen alapuló tűzbiztosítási vállalkozása volt. A társaság a Zsigmond király által Lengyelországnak elzálogosított, majd 1772-ben visszacsatolt szepességi városok területen jött létre.  Feltételezhető, hogy onnan hozták be a biztosítás intézményét. Kizárólag épületek tűzkár elleni biztosításával foglalkoztak fennállásuk csekély 20 éve alatt. Mint ahogy a hasonló elven működő társaságok általában, ez a társaság is hamar, 1792-ben megszűnt. A 19. századig nincs nyoma sem hasonló, sem más biztosítási formának Magyarországon.

Tűzpénztárak

A középkor jellemző „biztosításszerű” tevékenysége a városok által felállított tűzpénztárak működtetése. Nyugat-Európa egyes országaiban viszonylag hamar kialakultak a tűz- illetve jégkárokra szakosodott állami, kölcsönös vagy részvényes biztosító társaságok. Elsőként Angliában, 1681-ben maga az állam hoz létre tűzbiztosító intézetet, kizárólag ingatlanok biztosítására. Az ingóságok tűzbiztosítása 1710-ben jelenik meg először (Sun Insurance Office, London). A Habsburg Birodalom területén is felfedezhetjük korai nyomait, de jellemzően csak a szállítmány biztosítás megjelenése után, a 19. századtól terjednek el a kezdetlegesnek mondható „Bauern-Vereinok” vagyis „paraszt-egyletek”.

Ennek okát Lévay Henrik, a hazai biztosításügy úttörője a földesúri és jobbágyi viszonyokkal magyarázza:

„A tűzvész, mely a legáltalánosabban érezhető elemi csapás, a földesúrnak és a jobbágynak alig okozott olyan vagyoni kárt, hogy annak helyrepótlása biztosítási intézményt igényelt volna. A földesúri erdő és a gazdaság a tűzkárt szenvedett épületek helyrepótlására természetben ingyen szolgáltatott fát és egyéb anyagot; a jobbágy viszont ingyen szolgáltatott munkát. A gazdasági terményeket a régi külterjes gazdálkodás mellett sem a tűzkár, sem egyéb elemi kár ellen védelmezendőnek nem tartották és védelmezhetőnek sem tudták.”

Könyöradományok

A szegényebb sorsú károsultak biztosítás hiányában könyöradományokat gyűjtöttek, melyhez úgynevezett „menedéklevelet” vagy „szabadlevelet” kértek az előljáróktól. Amennyiben megkapták, ezekkel a levelekkel házalhattak némi adomány reményében.

Rólunk írták 2.

Az MKVM biztosítási plakát kiállítása apropóján jelent meg egy cikk a Szabad földben, mely a magyarok biztosítási kedvét és a biztosítás történetének érdekességeit írja le.

Privátbankár.hu - Eltört a gyerek keze? - Tudta, hogy van rá biztosítás?

Továbbra is kevesen tudják, hogy a 3-18 éves gyerekek alanyi jogon
biztosítva vannak - az idén a kárigényeket a Groupama Biztosítóhoz kell
benyújtani.

írja a privátbankár.

Az államilag finanszírozott, alanyi jogon járó balesetbiztosítás 2003-óta létezik, mégis kevesen tudnak róla. Bár a kártérítési limitek azóta nem változtak, így baleset esetén nem számíthatunk nagy összegre, de a semminél ugyebár minden több.A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítási pályázatát az idei évben, ahogy tavaly is, a Groupama Garancia Biztosító nyerte el, így a felmerülő kárigényeket hozzá kell benyújtani.

A biztosításról bővebben itt olvashat:

Privátbankár.hu - Eltört a gyerek keze? - Tudta, hogy van rá biztosítás?

NN volt, NN lesz

Elég meglepő kampánnyal hívja fel a figyelmet az ING nevének változásra. Az új név, NN azonban nem ismeretlen a hazai piacon. Ha még vissza tudunk emlékezni, egy-két évtizede jelent meg Magyarországon a Nationale Nederlanden társaság. A társaság tevékenységi körének bővülése és és földrajzi terjeszkedése révén jött létre a vállalat nemzetközi csoportja: Internationale Netherlanden Groep - ING.

A jelenlegi névváltozást indokolja, hogy a különböző pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó társaságból kiválva önállósodik a társaság biztosítási üzletága. Aki szeretne többet tudni a társaság történetéről, nézze meg ezt a kisfilmet:

Posted via Blogaway

Már nem csak kötelezőt váltunk

A KGFB fordulóra történő váltása már bevett szokás manapság, bár korábban már említett okokból ennek mértéke valószínűleg visszaesik a jövőben.ezzel szemben lakásbiztosítást váltani kevésbé 'divat'. Ebben közrejátszik nyilván az is, hogy a kötelezővel ellentétben, a lakásbiztosításoknál a hűséget díjazzák - vagyis nem az új ügyfél kap díjkedvezményt, hanem az, aki kitart meglévő biztosítója mellett.

Talán sokan nem is tudják, egy lakásbiztosítás is egy éves időtartamra köttetik - fordulója tehát a szerződés kötés napja. Amennyiben nem mondjuk fel, biztosítási szerződésünk automatikusan újabb egy évvel hosszabbodik - vagy ha tetszik, újraköttetik, újra kalkulált kockázattal, és díjakkal. A biztosítók ilyenkor figyelembe veszik biztosított a biztosított vagyon feltételezett / átlagos értékvesztését vagy gyarapodását. Érdemes ezt magunknak is megtenni, hiszen a biztosító nem ismeri a konkrét tényeket, pl. hogy milyen nagyobb értékű tárggyal gyarapodott a háztartásunk - ami miatt a biztosítási összeget célszerű módosítani.

Tartsuk tehát számon biztosításunk fordulónapját és ehhez közeledve gondoljuk át, hogyan alakult vagyoni helyzetünk, milyen kockázatok nőttek, vagy csökkentek az elmúlt év során. 

Fontos, hogy ezt a forduló nap előtt legalább egy hónappal tegyük meg. 30 napos felmondási idővel kell számolnunk ugyanis. 

Készítsünk egy kalkulációt a biztosítandó vagyontárgyak és kockázatok tekintetében. Hasonlítsuk össze meglévő biztosításunkat a kapott ajánlatokkal. Ne csak az árát nézzük, a biztosítás tartalmát is (biztosított összeg, vállalt kockázatok és szolgáltatások tekintetében). Ez igen egyszerű az online biztosítási alkuszok világában. Ahogy új biztosítást is elég könnyen köthetünk - egyúttal a régit is felmondhatjuk. Találhatunk nem csak olcsóbb, de igényeinknek megfelelőbb biztosítást is. Ezt egyre többen meg is teszik. A vg.hu cikke szerint az elmúlt évben több mint duplájára nőtt a lakásbiztosítást fordulóra váltók száma.

7+1 tévhit a lakásbiztosításról

Ezzel a címmel jelent meg a privatbankar.hu oldalon egy összeállítás a biztosításokkal kapcsolatos tévhitekről. Kimondottan a lakásbiztosításokra vonatkozóan fogalmazódnak meg ezek, de némi általánosítással azt gondolom, minden biztosítás esetében hasonló berögzült elképzelésekkel találkozhatunk. Persze mindenkinek lehetnek rossz tapasztalatai, sajnos a negatív élményeket inkább közvetítjük mint a pozitívakat, ennek ellenére a biztosítók a tévhitek mindegyikét meg tudják cáfolni, tényekkel alátámasztani.

Privátbankár.hu - Hozzám nem törnek be, de ha mégis, a biztosító úgyse fizet - tények

Rólunk írták, rólunk mondták

A biztosítási plakát kiállítás a sajtóban:

A kiállítás megnyitója és ismertetése:
Cikk az EuroAstra internet magazinban

Tv megjelenés

http://www.mediaklikk.hu/musor/kultikon/

Duna TV 2015.03.06. 22:51

Ismétlés Duna World 2015.03.09. 9:45 és 18:40

 Megtekintés a NAVÁn

Posted via Blogaway

Jégszövetségek

A jégkárbiztosítás történetének folytatása:

A jégbiztosítás természeténél fogva nem kimondottan nyereséges biztosítási ágnak tekinthető. A károk fedezeti alapját a társaságok általában más, nyereségesebb üzletágak bevételeiből fedezték, de így is előfordulhatott, hogy önerőből nem tudták teljesíteni a felmerülő igényeket. Ezért jöttek létre a jégszövetségek, melyek tagjaikra vonatkozóan egyrészt egységes díjakat, másrészt kölcsönös felelősség és tehervállalást garantáltak. A jégbiztosítás mellett például a tűzbiztosítás és a gyárak felelősségbiztosítása terén is létrejöttek ilyen szövetségek vagy egyezmények.

JÉGSZÖVETSÉG

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság által 1886-ban alapított szövetség 12 évre jött létre, célja, hogy a gazdák közösségbe tömörítése révén kedvező díjakat kínálhasson.  A 12. év végén 1898-ban a szövetség fenntartását nem szorgalmazták, tekintve, hogy akkorra létrejött a

JÉGBIZTOSÍTÁSRA EGYESÜLT TÁRSASÁGOK KÖZPONTI IRODÁJA

A jégbiztosítás kockázatos és veszteséges jellege miatt a modern részvénytársaságok esetében is szükségessé vált valamiféle együttműködés, hogy a kockázatokat és a kárkifizetések terheit meg tudják osztani. Ebből a célból jött létre az iroda 1890-ben az Adriai, a Phönix, a Fonciére, a Magyar–Francia és a Duna biztosítók szövetségeként. 1898-tól Jégkárfelvételi Iroda, néven működik, amihez később szinte minden jégbiztosítással foglalkozó társaság csatlakozott.

Emelkedik a kötelező

Ahogy arról már korábban is beszámoltam, a KGFB díjak emelkedésére lehet számítani. Ez a hír már az év végi kampány időszak előtt is borzolta a kedélyeket, azonban még kevésbé volt érezhető. Azóta is cikkeznek erről időről-időre. Ami biztosnak tűnik, hogy január elsejével drasztikus díjnövekedéssel szembesül(t), aki ezután köt(ött) új biztosítást. Konkrét példán keresztül mutatja be ezt a biztoshely.

Mindent biztosít

Elkészült hát végre, büszkén jelentem, hogy az elmúlt hónapok munkájának beért a gyümölcse: Mindent biztosít - a magyar biztosítási plakát 1900-1990 címmel tekinthető meg szerdától bő két hónapig időszaki kiállításunk.

A 20. századi biztosítás és plakát történetét átfogó kiállítás felvillantja az egyes korszakok jellemzőit, neves plakátművészek alkotásain keresztül. Látványos, színes, változatos a kép.

Köszönöm mindenkinek a támogatást és a közreműködést.

Posted via Blogaway

Jégkárbiztosítás

Miután a tűzkárok mellett a vagyontárgyakban a legnagyobb kárt az időjárás – főként a jégesők és viharok okozhatták, a tűzbiztosítással körülbelül egy időben jelennek meg a jégkárbiztosító társaságok is. A jégbiztosítás nehezen elválasztható a tűzbiztosítástól, hiszen a természeti csapásokat, viharokat kísérő villámcsapások is jelentős tüzeket eredményeztek.

JÉGVERÉS ELLEN KÖLCSÖNÖSEN BIZTOSÍTÓ MAGYAR EGYESÜLET PESTEN

Gróf Széchenyi István buzdítása és Fáy András közreműködése által 1843-ban jött létre a  társaság, melynek elnöke Gróf Batthyányi Lajos, alelnöke Zsedényi Eduárd volt. Az igazgatóság tagjai között találjuk többek között Bezerédj Istvánt, Kossuth Lajost és Gróf Ráday Gedeont is. Az egyesület valójában két szövetkezetből állt, melyek egyike a kalászosneműeket, míg másika a szőlőt biztosította. Ez máris mutatja azt is, hogy ez a biztosítási forma kimondottan a mezőgazdasági termények biztosítására jött létre, szemben a tűzbiztosítással, mely elsősorban épületek biztosítására szolgált. Végül 1858-ban, mint a társaság anyavállalata olvad be az Első Magyar Biztosító Társaságba.

ERDÉLYI KÖLCSÖNÖS JÉGKÁRMENTŐ TÁRSASÁG

Röviddel a Pesti Jégverés elleni biztosító alakulása után máris konkurens vállalkozás jelent meg a piacon, az Erdélyi személyében 1844-ben több lelkes hazafi, Kulisseky János vezetése alatt. Részvényes tűzbiztosító társaság létrehozása volt  a célja, a már működő de kis tagsággal rendelkező kölcsönös pénztárak összevonásával. Tervbe vette nem csak Erdély egész területére, hanem a Magyarország és a szomszédos tartományok egészére vonatkozó működést. Haladó gondolkodás jellemezte, felismerte, hogy a kölcsönös elvű és szűk területen való működés a társaság gyors hanyatlásához vezethet. Alapszabályát német minta alapján, hazai viszonyokhoz igazítva alkotta meg.
A tervet sokan ellenezték, végül részvényes tűzbiztosító helyett kölcsönös jég biztosítót hozott létre. A díjakat utánfizetéses rendszerben szedték be, nagyobb veszteségek esetén a díj többszörösét voltak kénytelenek megfizetni a tagok.
A társaság az eredeti terveknek megfelelően 1851-ben kiterjeszti működését egész Magyarországra, de nem tud pozitív üzleti eredményt elérni.
1857-ben kísérletet tesz nehéz helyzetének javítására és az életbiztosításba is belevág.
Amíg az 1860-as évek az új társaságok tömeges alakulásáról szólnak, az Erdélyi a véghez közelít - a csőd elkerülése érdekében 1866-ban üzletét eladja az EMABIT-nak és felszámolja magát.

A biztosító társaságok tömeges megjelenésével eltűnnek a kizárólag jégkárra specializálódott társaságok. A legtöbb biztosító ilyen jellegű biztosítást is kínál, sőt, ezek a társaságok idővel érdekszövetséget is alkotnak.

Posted via Blogaway

Nyugdíj Euróban?

Az idei évtől már nincs semmi akadálya, hogy akár Euró vagy más külföldi pénznem alapú nyugdíjbiztosítást kössünk - írja a VG.hu - melyre akár adókedvezményt is igénybe vehetünk. Az elmúlt és az idei év húzó ágazata lehet a nyugdíjbiztosítás - az adókedvezmény lehetősége még vonzóbbá teszi ezt a terméket - erre alapoznak a társaságok is. Ennek ellenére az Eurós biztosítások iránti kereslet meglehetősen alacsony. Ennek megfelelően a kínálat is korlátozott. A Grawe és a Metlife biztosító kínál ilyen (befektetéssel kombinált) biztosításokat, míg a Vienna Life biztosítónál választható a biztosítás pénzneme, ami akár a biztosítás tartama alatt is módosítható.
Más társaságok, mint a Groupama vagy a Generali egyelőre nem tervezik, hogy kínálatukba felveszik a deviza alapú biztosításokat - nem számítanak nagy keresletre a termék iránt.

Posted via Blogaway

2014 a rekordok éve

Ahogy arról már korábban beszámoltam, a tavalyi év igen a biztosítók számára nagyon pozitív. Ezt erősíti meg a MABISZ elnökének karácsonyi sajtónyilatkozata. Az idei évre vonatkozóan hasonlóan pozitívak a kilátások. Az elmúlt év viszont más tekintetben is rekordokat hozott. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) rekordszámú és -összegű kártalanítási ügye főként a takarékszövetkezeti rendszer átalakulásának - illetve egyes takarékszövetkezetek engedélyének visszavonásának következménye volt. Ahogy a hivatkozott cikkben is olvasható, az alap vagyona a tizedére csökkent, ennek ellenére helyt álltak és rövid időn belül mindenkit kártalanítani tudtak.

Ünnep

GBSz karácsony

Ugyan az ünnepek és az év vége közeledik, az élet nem áll meg. Már az év zárásra és az újévi teendőkre készülök. A jövő év elején biztosítási plakát kiállítás a terv. Nagyjából összeállt, de még sok a teendő.
Addig is, amíg az új év elindul, egy kis ízelítő.

Mindenkinek kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag új évet kívánok.

Szállítmánybiztosítás

Hasonlóan az életbiztosításhoz, a vagyon-, konkrétabban a szállítmánybiztosítási törekvésekkel is találkozhatunk az ókortól kezdve, melyek szintén a kölcsönösség elvén alapultak. Ennek a biztosítási ágnak a megjelenése szorosan összefügg a kereskedelem fejlődésével, hiszen elsősorban az áruszállító eszközök és a szállított áruk biztosítására jöttek létre.

Tűzkármentés

Az ókori kezdeményekig visszanyúló temetkezési egyletek, és a céhes betegsegélyező csoportok elterjedése után a fejlődés következő lépcsőjét a tűzkármentő egyesületek megjelenése jelenti. A tűzesetek nagy kiterjedésen, nagy károkat okoznak, ehhez általában nagy számú károsult is társul. Éppen ezért a szállítmánybiztosítás után a tűzbiztosítás kezdett leghamarabb terjedni Európában. Ennek ellenére a 19. századig csak az intézményesített adománygyűjtés állt rendelkezésre a károsultak megsegítésére. Már a 16. században fellelhetők a nyomai annak, hogy a városok vezetői, nagyobb károk esetén a királyi helytartóság vagy maga a király adott ki koldulóleveleket / adománygyűjtő könyvecskéket, hogy a tüzek károsultainak adományt gyűjthessenek.
Ettől az időszaktól kezdve előfordulnak olyan rendeletek, melyek egyrészt a tüzek kialakulásának próbálták elejét venni egyúttal kirótt büntetések vagy adók formájában a jövőbeni segélyezéshez pénzügyi alapot biztosítva.

Pozitív díjbevétel a biztosítási piacon

Egy évtizede nem mosolyogtak ennyire a biztosítók, ahogy a privatbankar.hu fogalmaz. Az elmúlt tíz évben nem fordult elő ugyanis, hogy a szakma díjbevétele pozitív lett volna. Ráadásul, 2008 óta most először minden biztosítási ág esetében pozitív a mérleg. Fellendülőben van az életbiztosítási piac, a nem-életbiztosítások tekintetében pedig még mindig  a KGFB a húzó ágazat - a vártnál nagyobb bevétel növekedést realizáltak az első háromnegyed évben. További növekedést várnak az egészség- nyugdíj- és felelősségbiztosítási ágazatban.

Kerékpáros felelősségbiztosítás

Nem kötelező, de erősen ajánlott!

Mint az köztudott, a gépjárművek esetében kötelező felelősségbiztosítást kötni. A felelősségbiztosítás lényege, hogy nem a saját káromat, hanem az általam okozott kárt - vagy annak egy részét - fedezi. A közlekedés sajnálatos velejárói a balesetek, ezért is kötelező ez a biztosítási forma, hogy biztosított legyen, ha valaki kárt okoz nekem, a káromat megtérítik.Károkozói felelősségünk biztosítás nélkül is fennáll, ebben az esetben viszont az okozott kárt zsebből kellene fizetnünk.

Miért kötelező a felelősségbiztosítás?

Nyilvánvaló, hogy a tulajdonomban lévő jármű megszerzésének anyagi feltételei biztosítottak. A fenntartás alapvető költségeinek előteremtéséről gondoskodnom kell. Ha valami komolyabb kár érne, annak helyreállításának költségeit már nem biztos, hogy mindenki minden esetben fedezni tudja. Ha valamilyen módon kárt okozok másnak, a közlekedésnél maradva az ő járművében / testi épségében okozott kár többszöröse lehet az én járművem értékének - amit szintén meghaladhatja anyagi lehetőségeimet.

Céhes segélyegyletek

Ahogy az biztosítás kezdeti formáinál is elhangzott, a kölcsönösség elvén alapuló segítségnyújtás volt az abszolút kezdet, melyre már az ókorban is találhatunk példát.
Az ókori temetkezési egyletek vélhető megszűnése után egészen a középkorig a biztosítási kezdeményezésnek nyomaival sem találkozhatunk.
A középkori kereskedelem és iparfejlődés, a gildék és céhek megjelenése azonnal maga után vonta a segélyegyletek, segélypénztárak, a beteg- és rokkantsegélyező szervezetek kialakulását. Ezáltal a biztosítás ügye is újbóli fejlődésnek indult.
A 14-16. századi céhszabályzatok már utalnak kölcsönös segítő tevékenységre, vagyis hogy a tagoktól begyűjtött pénzből segélyeket, járadékokat folyósítottak. Ezek célja az volt, hogy betegség vagy rokkantság esetére - amikor munkát végezni nem tudtak, így jövedelmük sem volt - biztosítsa megélhetésüket.

Posted via Blogaway