Szerencsejáték és biztosítás - II. - nagy számok törvénye

Kezdetek - sorsjáték
A kezdetekben a biztosításszerű tevékenységek esetében a kis számú tag, és a károk statisztikai előfordulásának, törvényszerűségeinek ismerete nélkül valóban nem beszélhettünk másról, mint egy fogadásról / szerencsejátékról.

Biztosításból üzlet
A károk statisztikájának ismerete, a matematika és valószínűségszámítás alkalmazása által az egyszerű szerencsejátékból üzletté vált a biztosítás. Emellett a biztosítás üzletté válásának fontos feltétele volt a kellően nagy számú biztosított. Ez a

Nagy számok törvénye
mely a szerencsejáték elméletének és a valószínűségszámításnak is az alapja.

Huszár Géza biztosítás matematikus egy előadásában tömören és egyszerűen mutatja be ezt:
Dr Huszár Géza és
 a nagy számok alaptörvénye

"megértésre képzeljünk el egy tér közepén 110x10=100 négyzetből álló táblát. Ha esni kezd az eső, s lehull 100 csepp, az egy négyzetre eső cseppszám egy. Persze nem valószínű, hogy ilyen szép szabályosan esik, [...] nagy valószínűséggel 0, 1 és 2 lesz a cseppek száma Persze [...] elképzelhető még az is, hogy egy négyzetre esik mind a száz csepp s a többire semmi.

Éppen ezért mert csak "nagy valószínűség"-ről beszélhetünk, nincs is itt szó olyan egyértelmű "törvény"-ről [...] Ha egy négyzetre 2 csepp esett / nem esik semmi, akkor is az átlagtól való eltérés [...] 1 csepp, az eltérés egyenlő magával az átlaggal, 100 %-os 

Ha a cseppek száma nő, az átlag és az attól való eltérés is nő. Ha megszázszorozódik a cseppek száma [...] az egy négyzetre eső cseppek száma is megszázszorozódik - de csak megtízszereződik az átlagtól való eltérés. 

Ha újból megszázszorozódik a cseppek száma [...] az átlagos 10000 cseppszámnak a 100 csepp eltérés már csak 1 %-a" [...] Ha tehát kevés csepp esik a térre, az egyes négyzetekre eső cseppek száma között kicsi a különbség, de a négyzetek nedvesedése közötti relatív különbség nagy! Ha azonban nagyszámú csepp esik a térre, szinte egyformán nedves lesz mindegyik négyzet, bár az azokra eső cseppek számában nagy lehet az eltérés. Ez a nagy számok törvénye"

Valószínűségszámítás és biztosítás
Huszár professzor az 1941-es debreceni biztosítási napok alkalmából tartott előadásán arra is rávilágít, hogy mi a valószínűségszámítás és a biztosítás, valamint a szerencsejáték kapcsolata. Hiába próbálok érzékletes megfogalmazást kreálni erre, azt hiszem, az ő szavai tökéletesen leírnak mindent:

 "Mi sem bizonyítja szebben a valószínűségszámítás és a biztosítás kapcsolatát, mint az a tény, hogy a biztosítási intézmények felvirágzása történetileg is, okozatilag is egybeesik a valószínűségszámítás kifejlődésével. [...] Az összekötő kapocs kettőjük között a szerencsejáték.[...] A biztosítás technikájában a valószínűségszámításnak hasonló szerepe van, mint a szerencsejátékok elméletében. Mondhatnók így is: A biztosítás két szerencsejáték kapcsolata. Az egyik játék az élet, amelyről "feltesszük", hogy véletlenek sora, s az életben bekövetkező csapásokat, illetve azok anyagi hátrányait úgy hárítjuk el, hogy ugyanazt az esélyt egy ezzel egyidejűleg folyó második játékban, a biztosításban is megjátsszuk, úgyhogy, amennyiben a csapás bekövetkezett, tehát az első játszmában vesztettünk, ugyanakkor a második játszmában ugyanannyit nyerünk, s így a veszteséget áthárítottuk."

 

kötelező - fordulat várható

Novemberben újra indul a KGFB kampány, ebben az évben viszont a korábbiakkal ellentétben nem sok eséllyel köthetünk a korábbinál kedvezőbb szerződést. Az online sajtó biztosításközvetítők adataira alapozva a biztosítási díjak drágulását várják. A változó tendenciának több oka is van.

A kampányidőszak vége ?
Amikor a tavalyi év elején bevezették az évközi díjhirdetést, már akkor azt jósolták, hogy az év végi kötelező kampány jelentősége szép lassan megszűnik. Tavaly óta ugyanis aki gépjárművet vásárol,.az arra kötött kötelező biztosítás fordulója a vásárlás illetve az azt követő biztosítás kötésének dátuma, így a járművet cserélők, vagy új gépjármű tulajdonosok már nem az év végi kampány időszakban váltanak, ha váltanak. Így ebben az időszakban egyre kevesebb ügyfelet lehet megcélozni, ugyanakkor ettől az időszaktól függetlenül is, bármikor meg kell tudni nyerni az ügyfelet a társaságnak. Ennek ellenére még mindig ebben az időszakban célozható meg a legnagyobb ügyfélkör.

Szerencsejáték és biztosítás - I. - Lloyd

Sokak szemében a biztosítás, ha nem is ablakon kidobott pénz, de nem is befektetés, sem öngondoskodás. Csak valahogy úgy gondolnak rá, mint egy lottószelvényre, aminek az ára szintén feleslegesen kidobott pénznek tűnik ugyan, de 

"hátha egyszer bejön."

Nos a biztosítás is, ha így gondolunk rá, 

"egyszer még jól jöhet"

Mint azt már említettem, francia nyelvterületen szokott volt a biztosítást elég kifejező sorsjáték néven nevezni.

Lloyd

Azt is sok helyen olvashatjuk, hogy a modern kori biztosítás kiindulópontja a londoni Edward Lloyd 1691-ben alapított kávéháza, mely hajósok, bankárok és tengeri biztosításban érdekelt felek találkozó helye volt.  Lloyd a kikötőből kifutó és kikötő hajókról és a velük együtt érkező hírekről is elsőként szerzett tudomást. A 17-18. század fordulóján bizony gyakran előfordult, hogy a kifutó hajó, vagy rakománya soha nem ért célt. A hajózók pedig, a szóbeszéd szerint gyakran kötöttek fogadást a hajók sikeres vagy épp szerencsétlen sorsára.

A fogadásra befizetett összegek azonban idővel nem a nyertesekhez, hanem a vesztesekhez kerültek - ezzel kárpótolták őket a keletkezett károkért.

Arcképcsarnok 1.- Fáy András

Arcképcsarnok
A biztosítás történetét kutatva gyakran találkozom olyan személyek nevével, akiket mindenki ismer, a történelem viharai közepette is megmaradtak a haza nagyjainak. Azt azonban kevesen tudják róluk, hogy az élet más területein kifejtett áldásos tevékenységük mellett, a hazai biztosításügy előmozdításáért is sokat tettek. Róluk, és tevékenységükről szeretnék itt megemlékezni.

Fáy András (forrás:wikipedia)

Fáy András (1786-1864)

A "haza mindenese" ahogy Szemere Pál nevezi, igazi reformer. Aforizmái révén már irodalmi tevékenysége is csak eszköz eszméi népszerűsítéséhez. Jogi pályájához szorosabban köthető reform javaslatai mellett leginkább a művelődés előmozdítása, a népnevelés, a nőnevelés szerepének hangsúlyozása volt célja.
Talán mégis leginkább gazdasági reformjai révén ismert leginkább, mint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület alapítója. Azt már kevesen tudják, hogy a Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület létrejöttében is nagy szerepe volt. Bár az ötlet nem tőle, hanem Weisz Bernát Ferenctől származik, aki az Adriai biztosító vezérügynöke volt. Tervéhez neves közéleti személyt kellett keresni, aki támogatja és terjeszti az eszmét. Több sikertelen próbálkozás után jutott el Fáy Andráshoz, akinek hathatós támogatása révén az egyesület létrejött.Azonban az életbiztosítás terén kifejtett tevékenysége a legjelentősebb, még ha tervei nem is valósultak meg végül. 

öngondoskodás (kiegészítve)

Azzal, hogy bizonyos veszteségekre biztosítást kötünk, önmagunkról, vagy családtagjainkról gondoskodunk.  A bizonyos rendszerességel fizetett kisebb összeg teszi lehetővé, hogy szükség esetén - vagyis ha a kár bekövetkezett, veszteségünket pótolni tudjuk. Ha úgy tetszik, félre teszünk egy bizonyos összeget vészhelyzet esetére. Van azonban néhány lényeges különbség a félre tett pénz és a biztosítási díj között:
1. A befizetett díj akár nagyságrendileg is kevesebb lehet, mint az az összeg, amire vész esetén szükségünk lehet, illetve amit a biztosító kifizet.
2. A félretett pénzzel ellentétben a biztosítási díjhoz nem "nyúlhatunk hozzá" és
3. nem használhatjuk fel más célra, vagyis
4. Csak akkor jutunk hozzá, ha bekövetkezik a kár, amelyre biztosítást kötöttünk.

Tehát, ha kár ér bennünket, többet kaphatunk vissza, mint amit "félre tettünk" viszont, ha nem ér bennünket kár, akkor a befizetett díjak inkább kidobott, mint félretett pénznek tűnhetnek.

Némi technikai probléma miatt a bejegyzés első fele hamarabb került ki, minthogy az alábbi rész elkészült volna. Kiegészítve így néz ki: