Ahogy az biztosítás kezdeti formáinál is elhangzott, a kölcsönösség elvén alapuló segítségnyújtás volt az abszolút kezdet, melyre már az ókorban is találhatunk példát.
Az ókori temetkezési egyletek vélhető megszűnése után egészen a középkorig a biztosítási kezdeményezésnek nyomaival sem találkozhatunk.
A középkori kereskedelem és iparfejlődés, a gildék és céhek megjelenése azonnal maga után vonta a segélyegyletek, segélypénztárak, a beteg- és rokkantsegélyező szervezetek kialakulását. Ezáltal a biztosítás ügye is újbóli fejlődésnek indult.
A 14-16. századi céhszabályzatok már utalnak kölcsönös segítő tevékenységre, vagyis hogy a tagoktól begyűjtött pénzből segélyeket, járadékokat folyósítottak. Ezek célja az volt, hogy betegség vagy rokkantság esetére - amikor munkát végezni nem tudtak, így jövedelmük sem volt - biztosítsa megélhetésüket.
Az ókori temetkezési egyletek vélhető megszűnése után egészen a középkorig a biztosítási kezdeményezésnek nyomaival sem találkozhatunk.
A középkori kereskedelem és iparfejlődés, a gildék és céhek megjelenése azonnal maga után vonta a segélyegyletek, segélypénztárak, a beteg- és rokkantsegélyező szervezetek kialakulását. Ezáltal a biztosítás ügye is újbóli fejlődésnek indult.
A 14-16. századi céhszabályzatok már utalnak kölcsönös segítő tevékenységre, vagyis hogy a tagoktól begyűjtött pénzből segélyeket, járadékokat folyósítottak. Ezek célja az volt, hogy betegség vagy rokkantság esetére - amikor munkát végezni nem tudtak, így jövedelmük sem volt - biztosítsa megélhetésüket.
Posted via Blogaway
